2009. november 30., hétfő

És a legharciasabbak


Érdekes, hogy mennyire különböző ezeknek a kismadaraknak a viselkedése. Az ember azt gondolná, hogy mind egyformán félősek, vagy barátságosak, de nem így van. Mindegyik egy kis egyéniség és fajtán belül mutatnak némi hasonlóságot.
A barátcinegék a széncinegénél kisebbek és kevesebben is vannak, de annál bátrabbak, harciasabbak. Ha kint vagyok az etető közelében akkor egyedül ez a fajta képes rá, hogy elhordja az összes kaját a többi elől. Leeresztett szárnyakkal, szétterpesztett farktollakkal, és felborzolt tollazattal fenyegeti a széncinegéket, akik nem mernek ujjat húzni vele.

Reszkessetek, én egy vérengző sas vagyok!...


...próbálja elhitetni a többiekkel, majd egy másodperc töredéke alatt a beszállóágról az etetőre röppen, és már viszi is a kaját. Vagy el sem viszi, hanem ott helyben komótosan elfogyasztja.:-)

Hi-hi-hi, ezt jól bevették!:-))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése